Sziasztok!
(hosszú lesz, és jó pár helyen egyszerűsítésekkel éltem. A vad fizika része integrálokkal kicsit nekem is sok, főleg vasárnap...
)
A star-t hoznám példának a valós méretekből,
itt egy kép, ahol a "nagyja" látszik. Azért különösen jó példa, mert ha nézegettek róla képeket a neten, az egyébként egyenes alumínium árbocot ők alapból karikába hajtogatják, plusz amúgy is igen vékony a hajóhoz képest a pózna, mindemellett arányaiban hatalmas a nagyvitorla.
Jó példa még a
Soling, ez közelebb áll a mi arányainkhoz.
A száling feladata, hogy a vitorlára ható erők miatt oldalirányba behajló árbocot - nagyjából - egyenesen tartsa. A behajlás az számunkra ugye rossz, ugyanis megváltozik tőle a vitorla alakja, pl. kinyit a hátsó él, elveszti a szárnyformát, és nem húz. Nem utolsó sorban törik.
De hol kell megtámasztani? Logikusan ott, ahol a legnagyobb oldalirányú erő hat rá, ez viszont akkor lenne a közepe, ha vitorla téglalap formájú lenne, és az árboc két végét támasztanánk meg.
A gyakorlatban - leegyszerűsítve - képzeljük el az árbocot úgy, mint egy hidat, ahol a vantnibekötés a pillér. A legnagyobb behajlás a legnagyobb terhelési ponton lesz, ez ha csak egy nagyvitorla van, a nagyvitorla súlypontjánál lesz. (Mondjuk csak nagyjából, mivel a terhelésre változik az alakja...)
Hol érdemes ilyen esetben alátámasztani? Nyilván a terhelési pont alatt. (Egy száling esetén!)
Második kérdés a vanti felső bekötése.
Szintén adná magát, hogy az árboc tetejéig vigyük fel. Igen ám, de alatta van a fock bekötés. Ellentétben a nagyvitorlával, ahol az elsőél az árbóchoz "rögzítve van, emiatt a terhelés az egész hosszon eloszlik, a fock csak a tetejénél kapcsolódik az árbochoz, ezért a terhelését is tekinthetjük pontszerűnek.
Ha fölvisszük a bekötést teljesen, 3 helyen lesz megtámasztva az árboc: a töve stabil, a szálingnál és a tetején. Eközben meg a riggelés (Fock felső pontja) két támasztás, a teteje és a száling közt húzza lee-be az árbocot.
Az árboc meg viszonylag engedelmes, ha a száling fölött kihúzod az egyik irányba, akkor a száling alatt kihajol a másik irányba, mint egy libikóka. (Newton III.
)
Ha ezt kombinálod azzal, hogy a száling is rossz helyen van, akkor a száling alatt és fölött is hat egy erő, ilyenkor az egész árboc kihajol, csak a mértékét csökkenti a száling.
Mi van, ha mindkét erőt egyszerre vesszük?
A két erőt nem lehet a száling és az erők különbözősége miatt összevonni*.
Ha rossz helyen van egy száling, akkor alatta és fölötte is van egy oldalra kitérítő erő, így az árbóc - szálingostól együtt kihajol. Ha erős anyagokat használunk, akkor nem törik, és valamit csökkent rajta a száling, de túl sokat nem ér.
Ha jó helyen van? Akkor a nagyvitorla miatti kihajlást, mint alátámasztási pont megfogja, ott nem tud kihajolni, a fock felső bekötése pedig húzza ki oldalra, de az oda érkező vantni az ellenerő, az tartja kb. a helyén. (A gyakorlatban persze kihajol, csak kevésbé...)
Még két apróság:
- A fock fölötti része a nagyvitorlának minimálisat terhel. Egyrészt kicsi már a felület, másrészt a vitorla tetején kezd kinyitni először a hátsóél, ezért ott engedi ki a legtöbb szelet. Emiatt nem szoktak plusz egy vantnit odáig fölvinni, csak ha gyenge a pózna, vagy nagy a nagyvitorla denevére.
- Miért nem merőleges a száling az árbocra?
Két erő hat rá: a nagyvitorla húzza oldalra, illetve a vantnit húzza a fock bekötése, ez olyan mint a pecabot, a szálingot felfele húzhatja.
A fockig menő vantni megtörik a szálingon, ha a száling nem felezi meg ezt a szöget, akkor valamelyik irányba nagyobb erő húzza. Ha lefelezed a szöget, akkor nem tud kibicsaklani.
És hogy ez miért fontos?
Mert ha jól lövöd be, nem törik az árboc, illetve kevesebb kötélből és anyagból tudsz merevebb szerkezetet csinálni, márpedig minden plusz tömeg az árbocon (erőkar!) dönti a hajót...
Csináltam egy vázlatot, nem pontos, de a lényeg rajta van:
Üdv:
Bbt
(* őőő ebben nem vagyok 100%-ig biztos, de vasárnap reggel van, ilyenkor nem pörög az agyam. Szerintem nem lehet. )
Belépés
Regisztráció
GyIK
Keresés
