batali írta:
Egy vitaindító szösszenet:
Az első példa szerint:
A bal-csapáson, azonos irányban hajózókra a 11. szabály vonatkozik.
A "köztes hajók húzzák be a pocakjukat és kerüljék az ütközést 14. szabály. Persze ha van helyük a szél-felé fordulniuk (luvolniuk) kell.
A szélső, szél-felőli pedig minden bajnak okozója, s ha nem tér ki akkor foroghat (360 fokot).
A második példa szerint a hajók elérték a "jelhelyet" Ez egyszerűség kedvéért legyen kb. 2 méterre a bójától. ...............................Persze lehet használni mérőműszerekkel pontosan meghatározott 4 hajóhossznyi távolságot, korrigálva az aktuális futamban résztvevő hajók különböző hajóshossza szerintire. Jaj. Legyen inkább 2 méter.
A zónán belül érkező hajókra immár a "jelhely" szabálya vonatkotik, tehát a belső hajónak "belső helye" van 18.2(a) szabály. Ilyenkor nem érvényesül a 11. szabály és a szélalattinak el kell engedni a szél-felőli hajókat.
A harmadik példa
Ott nincs miről aggódni, hisz a 18.1.(a) szabály érvényesül, vagyis a jobb-csapás előnye.(10).
szerintem
A fenti példa valósághűen:
hát… még mielőtt valaki megtanulná így az eseteket, egy kicsit belepofizok, mert hagy némi kivetnivalót a magyarázat.
Persze, ha nem egyszerűsítjük le a szabályrendszert, nem hagyjuk ki a szabályok egy részét , vagy nem alakítunk ki más szabálykörnyezetet. Ha ez erről szól, akkor Mea culpa… szórom a hamut a fejemre, hogy beleszóltam. (A leegyszerűsített szabálykörnyezet sajnos a versenyek alatt előforduló szituációkat már nem tudja maradéktalanul , egyértelműen lekezelni, ami aztán vitákhoz, sérelmekhez vezethet.
Szóval a következő kiegészítések a teljes szabályzat használatát feltételezi:
1. eset… a 14 es szabály az összes hajóra előírja az ütközés elkerülését, nem csak a közbensőkre.
A közbensőknek nem kell behúzott pocakkal vitorlázniuk, mert ugyan nekik is útjogot kell adniuk az alattuk vitorlázóknak, de részükre útjogot kell biztosítania a felettük vitorlázó hajóknak. A szél alatti hajók pedig nem változtathatnak hírtelen irányt, mert a 16.1-es szabály helyet (időt) biztosít a kitérésre a szélfelőli hajónak. A szél felöli hajó sem élhet vissza ezzel a szabállyal, hiszen neki olyan oldal távolságot kell tartania a szélalatti hajótól, hogy annak (nem hírtelen) irányváltoztatását követni tudja.
2. eset… ha zóna akkor 18.2b szabály, nem 18.2a. Erre maga a 18.2a is kitér. Nem felel meg viszont a szabályzatnak az, hogy zónán belül nem érvényesülne a 11-es szabály. Minden „A” szakaszbeli útjog szabályt be kell tartani a zónán belül is. Azzal a kitétellel, hogy a 18.2a, 18.2b szabály által biztosított „jel-helyet” meg kell adni. Magyarul: (jelen esetben) a szél alatti hajók addig felszoríthatják a szélfelöli hajókat , amíg az, (azok) még el tud(nak) haladni a bója helyes oldala mellett.
3.eset…. itt nem helyes a „vagyis” használata, mert a 18.1.(a) -nak semmi köze a 10-es szabályhoz.
Helyesen úgy szólhatna:
Ott nincs miről aggódni, hisz a (bója közelsége miatt) 18.1.(a) szabály érvényesül, valamint a 10-es útjog szabály (a jobb-csapás előnye).
Mégegyszer bocsi a kukacoskodásért, de a szabály az szabály, úgy helyes, ha azok használatában szabatosságot alkalmazunk. Attól függetlenül is, hogy a zóna határt még hajóból sem lehet olyan pontosan megállapítani mint ahogy a szabály feltételezi, nem hogy ötven, száz méterről, esetleg még messzebbről is a partról rálátva.
Megoldás: a beszéd, a kommunikáció és mellette a tolerancia, az udvariasság. (amit betartani –valljuk be- nehéz egy verseny alatt. …mármint az utóbbi kettő kívánalmat, az első kettőt pedig kultúrált stílusú és hangnemű keretek között tartani)
Belépés
Regisztráció
GyIK
Keresés
