SRY MODELLEZŐ FÓRUMA

Üdv.

Szívesen fogadok minden jó tanácsot, ami előbbre viszi a dolgaimat, figyelmeztet a lehetséges buktatókra, vagy csak úgy általában tágítja a látókörömet. Ezért is szeretem ezt a fórumot mert sok olyan dolog érkezik tőled, vagy másoktól, ami jó vitaalap a tévedések elkerüléséhez.

Nekem a "Mississipi vs Temesvár" dologban kicsit más a véleményem. Én fordítva közelitek a dologhoz. Egy adott méretben, pl. a 80 cm-es hosszban megépített hajók közöl a Temesvár a stabilabb, hiszen a hajótestből, alig nyúlik ki felépítmény, szemben egy Mississipi "kaszinóéval". Annak idején némi borovi fenyő és narancsosláda felhasználásával, Pico motorral (az a fekete ) egy példányt már úsztattam, igaz vagy kétszer merült mélyebbre mint illett volna.

Nyomaték. Kezdettől fogva tudom, hogy a legnagyobb kihívás az élethű méretű lapátkerék, és a működőképes hajtás összehangolása. Itt több dolog is bejátszik. Nekem a mini kazán 10 perces ideje alapban elegendő, de volt már olyan Wilesco - masinám, aki hajlandó volt magába vizet pumpálni menet közben. Mint már említettem, a hajtást mindenképp áttétel(ek)en vinném hátra, így az kicsit nyomatékosabb lehet...

Engem általában az építés közben felmerülő problémák megoldása érdekel, ha egy modell eljut a festés stádiumáig, onnantól nagyon-nagyon elhanyagolom. Nem vagyunk egyformák..

Üdv, Géza

Teljes mértékben egyetértek veled Géza.
Az én m. springerem 85 cm hosszú lesz, de a felépítménye majdnem vitorla.
Ezért nem is a klasszikus springer test, hanem a Gödényhez átkonvertált, nyújtott, lapos test az amit kap.
Még ígys félő, hogy borulékony lesz.

Akkor most el is jutottunk a hajózás egyik alapvető problémájához.

Amit Géza ír az két különböző probléma, mégha egynek is látszik. A
hajóknak kétféle stabilitása lehet, az egyik a hajótest geometriai
kialakításából következő ALAKI stabilitás. Minél szélesebb és minél
"körteszerűbb" a hajótest főbordametszete annál nagyobb ennek a
mértéke. A másik a hajó súlyelosztásából következő SÚLYSTABILITÁS
(ez most nem teljesen helytálló megnevezés, de maradjunk ennyiben)
nagyjából a deplacement súlypont és a hajó tömegközéppontjának
viszonyáról van szó. Ez motoros hajóknál minden esetben instabilitást
okozó tényező, mivel a motoros hajó súlypontja mindíg a kiszorított
víztömeg tömegközéppontja felett van.

A lényeg az, hogy a Mississippi farkerekeseknek csak azért lehet ilyen
magas felépítménye, mert maga a hajótest negyon stabil, ha nem lenne
az akkor felborulna, hiába van nagyon magasan a súlypont a stabil
hajótest ezt is elviseli. A temesvár keskeny hajóteste kevéssé stabil,
ezért a lehető legméllyebbre kellett vinni a a súlypontot.

A Manópapa említette szélérzékenység egy megint másik történet,
folyami hajóknál annyira nem foglalkoznak ezzel, mert nem tudnak
olyan szélviszonyok kialakulni amik lényegesen befolyásolnák a
hajó menetét. A tengeri hajóknál viszont ez nagyon komoly gond,
főleg a magas felépítményű, rakományú hajóknál pl. konténerhajók,
tengeri kompok.

A baj megint a modell és környezete viszonyában van. A folyami hajó
modelljének a Duna nem folyam, hanem tenger és itt jönnek a bajok,
mert nem tengeri üzemre kitalált valami, így rosszul is viseli az
ilyesmit.

üdv.:SRY

Üdv Mindenkinek

Folytatva Zsolt gondolatmenetét, a következő a gond.
Minden modellre érvényes törvényszerűen az, hogy a méret csökkentésével, a súlypont egyre feljebb kerül.
Miért?
Méretet tudunk arányosan csökkenteni, tömeget viszont nem.
Gödény első variációja tökéletes példa erre.
Eredetileg, a Walrus-hoz méreteztem, de amikor vízre lett téve, még a fürdőkád hullámzásától is azonnal felborult.



Akkor, amikor Gödény II. készült, az már kétszeres méretben, nem volt ilyen gondom.
Sőt
Nem győztem fenéksúlyt tenni bele, hogy a tervezett merülése meglegyen.
Így már a Duna sem okozott problémát, pedig időnként volt hullámzás rendesen.

Véleményem szerint, a Temesvár 1 méter körüli méretben ugyan úgy megépíthető, még gőzgéppel is, csak a kazán méretével és alakjával kell komolyan foglalkozni, hogy minél alacsonyabban legyen a súlypontja.

Én minden esetre, szurkolok Gézának, hogy legyen ebből a projektből valami.

Üdv Manópapa

Üdv!

Elsőként annyi, hogy igen élvezetes ez a beszélgetés Zsolttal. Hajszálpontosan ugyanarról beszélünk, mindössze az Ö szkópja, hogy azért nem a Temesvárt építi meg mert ez és ez a probléma merül fel... Az én szkópom, mivel mindenképp aTemesvárt építem meg, a probléma így vagy úgy küszöbölhető ki, vagy kerülhető meg!

Ha még egy kicsit türelemmel lesztek feldobok egy pár szösszenetet ide, ami talán megvilágítja miért tartom én kivitelezhetőnek a projektet.

Előrebocsátom, valóban a Hielscher mini (vagy ahhoz hasonló méretü) gépezet kulcsfontosságú, a terveim szerint a kazán szinte teljesen a hajófenékre lenne ültetve, a fedélzetből kiálló "valódi kazánrész" csak légtérként és díszként funkcionálna.

Folyt köv...

Üdv, Géza

Manópapa felvetésére:

Ezen a méretarány, súlypont dolgon régebben már egyszer átrágtam
magam, és egy teljesen más munka folytán lett megt a megoldás.

A dolog lényege, hogy a méretaránnyal összefüggésben szilárdságtani
torzuláson megy át a szerkezet. Ha bevezetünk egy mérőszámot az
egyes alkatrészek szilárdságtani jellemzőire akkor pillanatok
alatt világossá válik a dolog. Mondjuk legyen az adott szerkezeti
elem elégséges szakítószilárdsága 1 MPa egy négyzetcentiméterre, és
ehhez a vastagsága 5 mm. Legyen ez mondjuk a palánkolat egy eleme.

Ha ezt a hajót lekicsinyíted 1:50 -ben akkor számítással kijönne, hogy
a hajó palánkozata mondjuk 0,05 MPa terhelést kellene elbírjon
négyzetcentiméterenként és az anyagvastagságnak meg 0,1 mm-nek
kellene lennie. Ez természetesen kivitelezhetetlen mert nem tudunk
ilyen anyagokkal dolgozni, így beépítjuk a rendelkezésre álló 1-3-5
mm vastag anyagokat.

Ezzel egyrészt sokszorosan túlméretezetté válik a rendszer, és a hajó
önsúlyának aránya is nagyon megnő az összes terhelhetőséghez képest.
Ezzel eltolódik a súlypont felfelé, mert míg az igazi hajó összes
tömegében eddig pl. 10%-ot tett ki a felépítmény a modellnél ez felmegy
25-30%-ra is, viszont az úszási sík és a forma nem változik így a
súlystabilitás mértéke nagyon leromlik.

Gyakorlatilag arról van szó, hogy felhasznált anyagok miatti építési
mód következtében a hajó öntömege lényegesen megnő, és ez a
szálítható hasznos tömeg rovására növekszik.
De abból az is következik, hogy a hajó szilárdsága nagyságrendekkel
nagyobb mint a főkivitelé volt. Erre a legjobb példa, hogy egy modellt
a közepénél aláfogva ki lehet emleni a vízből....a főkivitelt ha így
megemelnék azonnal szétszakadna, de minimum selejtezésre okot
adó károodást szenvedne. Még az alutestű vizibuszokat sem szabad
a középrésznél emelni, mert tönkremennek tőle, más nagyobb hajót meg
egyáltalán nem szabad megemelni daruval.

Ez mind igaz Zsolt, de van egy másik probléma is, mégpedig a mértani test problémája.
Egy térbeli, (3 dimenziós ) test méretváltozása köbösen nő vagy csökken, míg a súly csak négyzetesen.
Ergo, minél kisebbre méretezünk valamit, a térbeli középpontja és a tényleges súlypontja, felfelé nő.
Röviden ennyit.
Még ha a létező legkönnyebb anyagokat használjuk a felépítményhez, és a legnehezebbeket az úszótesthez, akkor is felborul az eredeti egyensúly.

Üdv Szilveszter

u.i: Mechanikából és ábrázoló geometriából kitűnő voltam.
Matematikát inkább felejtsük el.

Ez igaz is lenne Manópapa, ha tömör testekről lenne szó. Részben most is
igaz, mert ha a struktúra minden egyes anyagában homogén, tömör
elemére kiszámolnánk akkor ezzel a módszerrel kellene eljárni,
feltéve ha azonos anyagból készülne a modell a főkivitellel.

Viszont a modell általában fából, műanyagból van, a főkivitel meg
acélból, ezért nem lehet ilyen egyszerű analógiákat alkalmazni.

E miatt a szilárdsági torzulás miatt vannak a modellezők abban a
szerencsés helyzetben, hogy nem kell semmiféle statikai, dinamikai
szilárdsági számításokat végezni a modellekhez, mégsem jelentkeznek
szinte soha alulméretezettségből adódó problémák.

Repülőgép modelleknél már vannak esetek amikor elő kell venni a
szilárdságtam könyvet, de ott is csak nagy méretek esetében.

üdv.:SRY

Ezen nincs mit vitatkozni

A dolog szépsége abban áll, hogy anno, még szakközép iskolásként, egy zseniális mechanika tanárom volt, aki sok szépségre megtanított.
Ritka az ilyen, és ezért a mai napig nagyon sok szeretettel gondolok rá.

Történt a következő.
A kutter építésénél kerültem először szembe a méretarány és súlypont eltolódás tényével, pedig az eredeti hajó is fából volt.
Akkor, amikor elmondtam neki a problémát, elővette a logarlécét, és néhány példával bizonyította a tételt 5 perc alatt.
Megjegyzem, a mai napig komolyabb számításokhoz logarlécet használok, mert sokkal egyszerűbb.
Az ő javaslatára csináltam meg úgy a kuttert, hogy a középső 4 borda aljába, közel a gerinchez, befűztem egy darab ólomcsövet.
Eredmény: Felboríthatatlan lett.
Volt, hogy akkora szélben játszottam vele, hogy a vitorla már-már a vízen feküdt, mégis talpra állt.

A Temesvár szerintem megfelelő méretben azért alkalmas a gőzgépes megépítésre, mert gyakorlatilag sík az alja, ezért a gépészeti rész és a kazán, nagyon mélyen tartható.
Kedvező méretnél a gépészet tömegközéppontja, (de szép szó )
alig kerül magasabbra a vízvonalnál.
Ha pedig Géza áttétellel hajtja meg a lapátkereket, és a munkahenger csak látvány elem, akkor még a kazán és a gép közötti távolság is minimálisra csökkenthető.

Üdv / egy kicsit felcsigázott / Manópapa

Velencei tónál voltam
Orkánszerű szélben álltam
Videót is készítettem
Mert valamit vízre tettem


A megoldás estefelé, részleteiben...

Üdv, Géza

Lássuk

Gárdony és Agárd között, állandóan csendes csónakkikötő van, ami nagy szélben is csendes vizet biztosít.

Nem tudom a térképet elküldeni, pedig szépen látni a jelzett helyett!

Sziasztok!

Köszi a jó tanácsot, de nekem most direkt szeles kellett. Akkor csapjunk bele.

A Temesvár 1:35 méretarányú testének befoglaló méretei:

hossz: 64 cm a lapátkerék (baldachin) nélkül
szélesség: 16,6 cm
magasság: 6 cm ( mindössze!)
ebből merülés 2 cm (mindössze!)

Ez a test a 2 cm-es merülést 2kg-os tömeggel produkálja.

Szándékosan hagyom most az összes előzetes számolást és összehasonlítást hasonló hajókkal, azonnal prezentálnám a "final experimentet".

Elkészítettem 6 cm-es kék habból a testet.


A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu


A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu


A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu

A testbe SZÁNDÉKOSAN a vízvonal szintje főlé - hogy a súlypont magasabbra kerüljön - hajóűrt faragtam, amit homokkal töltöttem ki a fedélzet szintjéig. Így a hajó kb 2kg lett és a vízvonal alatti rész "teljesen habból" az afeletti rész "majdnem teljesen homokból" állt

Majd a rendelkezésre álló rossz időt kihasználva a hajótestet egy madzagra kötöttem és vízbe löktem. A videót mobiltelefonnal készítettem, de AVI-ra konvertáltam.

Megmondom öszintén ezzel a "instabilitással" teljesen elégedett vagyok.

Itt a video:

(többféle formátumban)

http://www.ronaszegi.geza.hu/temesvar.avi

http://www.ronaszegi.geza.hu/temesvar.mp4

http://www.ronaszegi.geza.hu/temesvar.wmv


További "egyeztetésre" készen

Üdv, Géza

Ezzel nehéz lenne vitatkozni.......





Ez meg különösen tetszik, így még nem hallottam méltatni a rossz időt.

üdv.:SRY

Sajnos a videóból nekem csak a hang jön be, így nem tudom hogy viselkedett leendő Temesvár.
Minden esetre, az ötlet jónak tűnik.

Üdv Manópapa